Egy cég mindennapjai diákszemmel – Az iskolapadtól a tábláig

Olvasási idő: 2 perc

A bizalom a közös munka egyik, vagy talán a legfontosabb alapköve. Meghatározza a felek hozzáállását, a munka eredményességét. A bizalom egyfajta befektetés a másik fél munkájába. Az ECMx-nél ebből nincs hiány.

Amikor Rita először mondta, hogy van számomra egy feladata, még nem is sejtettem, hogy egyszer majd diákként, a saját egyetememen kell  előadást tartanom. Az pedig, hogy mindezt angolul kell majd prezentálnom külföldi diáktársaimnak, még elképzelhetetlenebbnek tűnt.

Az előadást az vállalati tartalomkezelés témakörében, azon belül is magáról a Doxis4-ről kellett megtartanom. Ez lehetővé tette- és egy bizonyos szinten meg is követelte-, hogy a felkészülési idő alatt még többet tudhassak meg a szoftverről.

Egyrészről örültem, hogy megbíztak vele, hogy bíznak bennem, és hogy egy új területen próbálhatom ki magam és ezáltal is tanulhatok. Másrészről pedig a pánik egy teljesen új fokozata lett úrrá rajtam. Hiszen ezek a tanulók- mérnökinformatika szakos hallgatók révén- már évek óta erről tanulnak, biztos sokkal többet tudnak róla, mint jómagam.

Eleinte még az öröm dominált, de ahogy telt az idő és közeledett az előadás kitűzött dátuma, egyre inkább úgy éreztem, hogy az izgalmat az izgulás váltja fel. Habár az iskolában számtalanszor találkoztam ilyen, és ehhez hasonló feladattal, ez most annyiban volt más és több, hogy már egy cég képviseletében voltam bemutatót tartani, nem pedig mint diák.

A hallgatóság azonban meglepően nagy érdeklődéssel fogadta az órát. Külön öröm volt számomra, hogy nem csak hogy figyelmesen meghallgattak, részt vettek az órán, de meglepődve tapasztaltam, hogy a prezentációm végeztével többen is érdeklődve kérdeztek.

Örülök, hogy megkaptam ezt a lehetőséget, és remélem a belém vetett bizalmat a továbbiakban is kamatoztathatom.